Ebben a hónapban ötven éves az amerikai Hugh Everett multiverzum (vagy ha úgy jobban tetszik: sok világ) hipotézise. Feltehetően ez az egyik legnépszerűbb tudományos elmélet, amelyet ennek megfelelően persze nem kevésszer értettek félre vagy egyszerűsítettek túl filozófusok, sci-fi írók és olvasók.



‎A téma egyik ismert amerikai szakértője például azt mondja, hogy "majdhogynem minden kollégámnak van róla véleménye, miközben majdhogynem egyikük sem olvasta" Everett dolgozatát, és ennek megfelelően valószínűleg nem lenne szerencsés, ha éppen én próbálnám megmagyarázni (aki szintén nem olvastam az eredetit), hogy pontosan miről van szó. Ezért legyen elég itt most valami olyasmi, hogy Everett elképzelése szerint ahányszor csak megtörténik egy kvantumesemény a miénkben, aközben a miénkkel párhuzamos világokban is megtörténik, csak éppen más kimenettel - és így végül minden lehetséges verzió megvalósul.
‎Tehát miközben a Nature című tudományos lap most, 2007. júliusában részletesen foglalkozik mind a kérdéssel, mind pedig az évfordulóval, aközben egy, a miénkkel párhuzamos világmindenségben egy betű, egy sor vagy éppen egy teljes oldal eltéréssel ugyanaz a szöveg jelenik meg; vagy egyáltalán nem jelenik meg róla semmi; és így tovább.
‎És innentől kezdve van min eltűnődnünk a multiverzumokkal kapcsolatban - függetlenül attól, hogy végső soron igaza van-e Everettnek vagy sem.