jövőnéző

Az Amerikai Védelmi Minisztérium óránként több mint 100 km-es akár közel kétszáz km-es sebességgel haladó. emberszállításra alkalmas szupertorpedó tervével foglalkozik.De ez korántsem jelent biztos állást mindazoknak, akik egy ilyen jármű vezetésével lennének hajlandóak kockára tenni az életüket.

Egy sikeres kínai on-line regényt hat millióan olvastak a hálózaton, és egyáltalán nem mellékesen 600 ezer nyomtatott példány is elkelt belőle. De olyan is akadt, amiből egy milliót adtak el a könyvesboltokban. Vagyis a hagyományos panasszal éppen ellentétesen, mely szerint az internetes elérhetőség rontja mondjuk a zenei CD eladhatóságát, itt éppen fordítva működik a rendszer.

Egy on-line támadás néhány hónapja lényegében megbénította Észtország: a legbekábelezettebb európai ország hálózatát, és ez egyben azt is jelenti, hogy ideje újragondolnunk néhány dolgot.

Egyes elképzelések szerint jobb esetben három éven, rosszabb esetben legfeljebb egy évtizeden belül képesek leszünk az alapoktól kiindulva teljesen új és eredeti, a miénktől független mesterséges életet előállítani.

A világ egyik legnagyobb városában 2006 vége óta tilos bármilyen reklám a közterületeken.

A Time a felhasználói szemszögből nem régiben az öt legrosszabb és leginkább elkerülendő site közé sorolta a Second Life-t, és egyelőre a virtuális cégépítőknek sem éppen kifizetődő. De ez persze csak a kezdet.

Miként nevéből is sejteni lehet, a molekuláris gasztronómia az ételkészítés/főzés tudományos alapokra helyezését célozza meg. Akár úgy is felfoghatjuk a dolgot, hogy eddig csupán azért beszéltünk konyhaművészetről, mert nem tudtuk megmondani, hogy pontosan mit és hogyan kellene csinálni.

Állítólag ma már terrorista kiképző központok is működhetnek a Second Life-ban, de ez valójában nem más most, mint a szokásos forgatókönyv. Vagyis: nem történt más, mint hogy állítólag megjelent a színen az infokalipszis négy lovasa is.

Egy 1901-ben Livermore-ban üzembe helyezett, 4 wattos villanykörte még ma is folyamatosan működik, és így abszolút világrekorder a maga kategóriájában.

Azt gondolnánk, hogy miután sikeresen leszálltunk a Holdon, és sikeresen visszatértünk a Földre, semmi nehézséget sem fog okozni egy emberes marsraszállás. Pedig dehogyis nem: eddig úgy az esetetek kevesebb mint kétharmadában tudtunk űrszondával sikeresen landolni odaát, és nem véletlen, hogy a szakértők a leszállás időszakát a rettegés hat percének nevezik.

Nem régiben elkészült az internet mint periódusos rendszer, most pedig itt van a web mint japán metró.

Miután egy műlábakat használó futó második lett egy eredetileg egészségeseknek kiírt versenyen Rómában, kérdés, hogy versenyezhet-e majd a jövőben is az egészségesekkel együtt.

Köszönet mindenkinek, aki részt vett az első mi ez játékunkban (lesz még több is). A megfejtés az alábbiakban olvasható.

A következő héten egészen vasárnapig (július 22.) nem leszek internetközelben, de akinek van kedve játszani, az addig is próbálja meg kitalálni, hogy mi látható az alábbi képen. Nyeremény (némi sikerélményen kívül) természetesen nincs és ismét csak természetesen mindössze egy helyes válasz van; szellemes viszont több is elképzelhető. Úgyhogy jó szórakozást!

Az angol kutatók által kifejlesztett megoldás szerint az autó mindegyik kerekébe külön-külön mesterséges intelligenciát kell beépíteni, hogy ezzel helyettesítsük a hagyományos, mechanikus technológiát.

Egyáltalán nem biztos, hogy a virtuális realitást olyannak érdemes megcsinálni, hogy az a valóság minél hűbb mása legyen, mondja egy amerikai kutató.

Ebben a hónapban ötven éves az amerikai Hugh Everett multiverzum (vagy ha úgy jobban tetszik: sok világ) hipotézise. Feltehetően ez az egyik legnépszerűbb tudományos elmélet, amelyet ennek megfelelően persze nem kevésszer értettek félre vagy egyszerűsítettek túl filozófusok, sci-fi írók és olvasók.

Valószínűleg minden gyerek elábrándozott már arról, hogy az Állatkert előtt és a Majálison meg néhány hasonló helyen kapható, hélium töltésű lufik segítségével emelkedne a levegőbe, és lebegne el a városa (faluja, kistelepülése, bármije) felett, miközben a többiek lentről integetnének. Most egy amerikai ezt meg is tette, és közben komoly távolságot hagyott maga mögött. Ami persze még véletlenül se bátorítson senkit arra, hogy megpróbálja megismételni.

Egy brit kutató szerint a világ minden bizonnyal legkorábbi programozható robotját az első században az az alexandriai Heron készítette el, aki más automatákkal együtt (aeolipile néven) többek között az első gőzgépet is megalkotta.

Egy internetes szolgáltatás a különböző amerikai televíziós sorozatok rövidített verzióját kínálja átlagosan fél óra helyett átlagosan hat percben. Kíváncsian várom, hogy mikor jelenik meg Magyarországon is.

Egy kanadai nő petesejteket fagyasztatott le, hogy a lányának is lehessen majd gyereke, ha az felnő. A lány így a saját féltestvérének fog életet adni.

Az amerikai védelmi minisztérium egy miénkkel párhuzamos számítógépes világot épít, amelyben majd ugyanannyi szimulált ember lesz, mint ahány élő ember van a Földön.

A gőzautó kifejezést hallva szerintem leginkább mulatságos kinézetű, ósdi konstrukciók jutnak az eszünkbe meg jól öltözött urak viaszkos bajusszal, de persze nincs igazunk. Egyfelől száz évvel ezelőtt (egészen pontosan 1906-ban) gőzautóval állítottak fel világrekordot óránként 190 km-es sebességgel. Másfelől az a gőzautó, amellyel most egy angol csapat el akarja érni a több mint 350 km-es sebességet, szintén a legkorszerűbb technológiát képviseli, és persze úgy is néz ki.

Érdemes feltenni a kérdést, hogy mi történne, hogy ha a mai, ember vezette autókat mesterséges intelligencia vezette autók váltanák fel az autópályákon. vagyis: milyen hatása lehetne a technológiának mindennapjainkra. Egy bizakodó tudós szerint a helyes válasz az, hogy a mostani, őrjítően túlzsúfolt utak a béke, nyugalom, kikapcsolódás és pihenés paradicsomává válnának, és valójában nincs is más megoldás a jelenlegi, katasztrofális helyzetre, mint a robotizálás.

Az emberek olykor nekiállnak hullámvasutat vagy éppen óriáskereket építeni. Akár mert ez a hobbijuk, akár pedig más okokból kifolyólag.

Minden idők egyik legnagyobb fizikusa különféle szent szövegeket tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy a világvége mostantól kezdve kevesebb mint 60 évnyire van tőlünk. Amely kijelentés  leginkább azért érdekes, mert rávilágít arra, hogy olykor alig néhány évszázaddal ezelőtt mennyire máshogy gondolkoztak még a tudósok is.

A Pentagon a 90-es évek első felében számos nem halálos fegyver kifejlesztésének a gondolatával foglalkozott, és ezek között ott szerepelt az úgynevezett homoszexuális bomba is, amely a tervek szerint megváltoztatná az ellenséges katonák szexuális orientációját, és így azok a harc helyett inkább az egymással való szerelmeskedéssel foglalkoznának. Hat év alatt közel hat millió dollárt költöttek volna rá, de végül bele sem kezdtek.